Ophylosa®
Ophylosa® Richter Gedeon - Rólunk Gondoskodik

Média

Média

Szemszárazság okai és hatékony kezelése

A szemszárazság felismerésének és kezelésének nagy jelentősége van a szemorvosi gyakorlatban. A kötőhártya az egyetlen nyálkahártya a szervezetünkben, amely szabadon érintkezik a külvilággal. Könny hiánya esetén igen apró sérülések alakulhatnak ki rajta, kórokozók kerülhetnek be a szem szöveteibe és gyulladás keletkezhet. Egyes szerzők leírása alapján a lakosság 16-20%-a szenved szemszárazságban. Nők körében gyakoribb, és az életkor előrehaladtával is nő az előfordulása. Az állandó diszkomfort érzet rontja a betegek életminőségét.

Ahhoz, hogy megértsük a betegség lényegét, ismernünk kell a könny összetételét és a könnytermelés folyamatát. A könny legbelső rétegét képező mucin felelős azért, hogy a könny a szem felszínén maradjon. A szemgödör külső részén elhelyezkedő könnymirigyek a könny legnagyobb részét kitevő vizes fázist termelik. A Meibom-mirigyek pedig a párolgást akadályozó lipid fázissal egészítik ki a 3 rétegű könnyfilmet. Megkülönböztetjük a normálisan zajló alapelválasztást és a különböző ingerekre (mechanikus, kémiai, emocionális stb.) beinduló reflektorikus könnyezést. Szemszárazság esetén az alap könnyelválasztás szenved zavart. A könnynek nagyon fontos szerepe van még az oxigénszállításban és bizonyos mértékű antibakteriális hatása is van (ezek különösen a kontaktlencsét viselőknél bírnak jelentőséggel).

Mi az oka ennek a népbetegségnek?

Vagy a könnytermelés mennyisége csökken, vagy a könny összetétele változik meg, vagy pedig a könny párolgása fokozódik. Ezen folyamatokat környezeti hatások (levegő szennyezettség, légkondicionálás, alacsony páratartalom), és a számítógép használat is jelentősen befolyásolják. Monitor használatakor 12 helyett általában csak 3-4-szer pislogunk másodpercenként, ezért a könnyfilm gyorsabban felszakad. Szemészeti betegségek, beavatkozások (kontaktlencse viselés, refraktiv beavatkozások után, gyulladások, szemcsepp-kezelés, stb.) kapcsán is kialakulhat a szemszárazság, és általános betegségek (Sjögren-szindróma, cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, gyógyszerszedés, stb.) kísérő tünete is lehet.

Milyen tünetekkel jár a szemszárazság?

Leggyakrabban szemszúrást, idegentest, vagy homokérzést okoz. Sokszor paradox módon éppen a könnyezés a fő panasz. Súlyosabb esetben kipirosodás, váladékozás, fénykerülés, szemnyitási nehézség, látászavar is előfordul. A könny hiánya diszkomfort érzetet okoz a szemben.

Milyen elváltozások jöhetnek létre szemszárazság esetén?

A könny védőfunkciója károsodik, kiesik. A kötőhártya kipirosodik, súlyosabb esetben a kötőhártyán, vagy a szaruhártyán mikrosérülések keletkeznek. Mivel a könny baktériumok által okozott fertőzésekkel szembeni védőhatása is meggyengül, ezért kötőhártya-, vagy szaruhártya-gyulladás alakulhat ki.

Milyen szembetegségektől kell elkülöníteni a szemszárazságot?

Minden esetben nagyon fontos az előzmények tisztázása: érte-e sérülés a szemet, hegesztett-e, kvarcolt-e az illető? Tudja-e a beteg egy pontra lokalizálni a fájdalmat? Van-e váladékképződés és az milyen jellegű? Romlott-e a beteg látása? Szed-e rendszeresen gyógyszert a beteg? Dolgozik-e monitorral a beteg, és hány órát? Ha a szemszúrás a fő panasz, akkor ki kell zárni, hogy nincsen idegentest a szemben. A szemszárazság általában diffúz szúrást szokott okozni, vagyis a beteg nem egy pontban érez szemszúrást. Könnyfolyásnál a könnylevezető rendszer betegségét kell kizárni, szemvörösség esetén az allergiás, a vírusos és bakteriális kötőhártya-gyulladást. A szivárványhártya gyulladás és a zöldhályogos roham féloldali szemvörösséget okoz, de ezek kifejezettebb fájdalommal és jelentős látásromlással járnak. Ha a beteg vezető tünete a fényérzékenység, akkor is komolyabb szembetegségre kell gondolni.

Hogyan diagnosztizáljuk a szemszárazságot?

Fájdalmatlan vizsgáló módszerek vannak a könny mennyiségének mérésére (Schirmer teszt), a LIPCOF-redő jelenlétének vizsgálatára, a könnyfilm felszakadási idő megállapítására, a mikrosérülések kimutatására, a lipidréteg károsodásának diagnosztizálására. A szemorvosi gyakorlatban jelenleg nincs olyan adekvát vizsgáló módszer, amellyel meg tudjuk mondani, hogy melyik műkönny csepp lesz az adott beteg számára az igazán hatásos.

Hogyan kezeljük a szemszárazságot?

Hogyan kezeljük a szemszárazságot? Ha ismerjük a kiváltó okot (környezetszennyezés, számítógép használat, légkondicionálás, alacsony páratartalom), akkor ezt kell megszüntetni, elkerülni. A számítógép használat közben szünetet kell tartani, a monitort szemmagasság alá kell helyezni. Ha ezek nem megoldhatók, illetve nem elegendők, akkor rendszeresen műkönny cseppet kell használni.

Melyik műkönnycseppet használjuk?

Korábban a műkönny készítményeket benzalkonium-kloriddal (BAK) tartósították, amelynek hosszas alkalmazása károsíthatja a szaruhártya hámot és a kötőhártya kehelysejtjeit, ezáltal a könnytermelést. A benzalkonium-klorid tartalmú szereket nem lehet alkalmazni az arra allergiás esetekben és kontaktlencse viselőknél sem. A gyógyszergyártó cégek arra törekednek, hogy a szemcsepp korszerűbb konzerválószert (pl. polyquad, EDTA, cetrimid, cink-hyaluronát) tartalmazzon. A legújabb nedvesítő cseppek pedig egyáltalán nem tartalmaznak konzerválószert. Általában a műkönny készítmények a könny mucinozus rétegét hyaluronsavval vagy glycerinnel pótólják, míg más cseppek hatóanyaga a dextran. Bizonyos műkönnyek a lipid rétegen javítanak, ezáltal akadályozva annak párolgását.

A szemszárazság kezelése során az elsődleges cél a beteg panaszainak enyhítése, a szem védelme, a szemszárazság okozta szövődmények elkerülése. A műkönnycseppek nem tartalmaznak olyan anyagot, amely hozzászokást eredményezne, bátran lehet cseppenteni naponta többször is. Vény nélkül szerezhetők be a gyógyszertárakban. A szemszárazságban szenvedőknek első választásként javaslom a cink fertőtlenítő és a hialuronsav jó nedvesítő hatásával rendelkező készítményeket.

Dr. Tóth Eszter, szemész szakorvos
Bajcsy Zsilinszky Kórház, Szemészeti osztály, Budapest

A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát!