Page 5 - Richter_Patika_18_3
P. 5

időszakban se csendesedjünk el, ahogyan azt eleink tették. Ma télen is nyugodtan fent marad- hatunk, akár késő estig is – ezzel viszont nem biztos, hogy jót teszünk a szervezetünknek.
KÁROS A TARTÓS STRESSZ
A stressz pedig, különösen ha tartós, sokat árthat. A stresszreakciót a természet a veszélyhelyzetekre „találta ki”. Ha az embert az ősidőkben támadás érte, két esélye volt: vagy szembeszállt a támadóval, vagy elmene- kült. Bár körülöttünk alaposan megváltozott a világ, a testünk még ma is erre a két lehető- ségre készül, ha valamiért feszültek leszünk. Az izmok megfeszülnek, a szívfrekvencia és a vérnyomás emelkedik, a száj kiszárad, és a hormonrendszerünk is megváltozik. Ha ilyen- kor a stresszhelyzet belátható időn belül meg- szűnik, és ellazulhatunk, pihenhetünk, akkor nincs semmi baj, hiszen a szervezet viszonylag rövid időn belül regenerálódik. Az állandósuló feszültség viszont folyton ebben a felfokozott állapotban tartja a testünket anélkül, hogy esé- lyünk lenne a pihenésre, a regenerációra. Ez pedig mindenképpen káros.
REAGÁL A TEST ÉS A LÉLEK
A tartós feszültség idővel akár fizikai beteg- ségeket is kiválthat: fokozódhat, vagy csök- kenhet az étvágyunk, ami hízáshoz, vagy egészségtelen mértékű fogyáshoz vezethet. Az is előfordulhat, hogy az enervált idősza- kokban egyszerű szénhidrátokhoz, például édességekhez vagy fehér lisztből készült pék- süteményekhez fordulunk egy gyors „energia- löketért”. Ezek az ételek azonban nem sokáig látnak el energiával, ám rendszeres fogyasztá- suk egészségtelen, és hizlal is. A stresszes idő- szakokban az immunrendszerünk is rosszabbul működik, így nagyobb az esély a banális fertő- zésekre. A gyomor is megsínyli a feszültséget, az állandóan stresszes lelkiállapotból reflux vagy gyomorfekély, esetleg irritábilis bél-szind- róma alakulhat ki. Tartósan megemelkedhet a vérnyomás és a vércukorszint, ami a cukor- betegség, és a szív- és érrendszeri problémák
előszobája. A tüdő sem bírja a stresszt, nehéz- légzés és egyéb légzőszervi rendellenességek léphetnek fel. A bőrbetegségek, például az ekcéma, és az egyéb krónikus betegségek is súlyosbodhatnak a feszült időszakokban. Az öregedést is felgyorsítja az állandóan feszült állapot.
A lélek is sérül: ingerlékenyebbek vagyunk, nem tudunk koncentrálni, de az éjszakáink sem pihentetőek. Ez pedig egyenes út a fejfá- jáshoz, migrénhez és a kimerültséghez. A nem szűnő feszültség hatására idővel hajlamosab- bak leszünk a depresszióra, a szorongásra, és a pánikrohamokra is.
JUSSON IDŐNK A FELTÖLTŐDÉSRE!
De hogyan birkózhatunk meg a feszült- séggel?
Teljesen elkerülni aligha lehet, hiszen a mai életvitel bőven ad lehetőséget arra, hogy stresszessé váljunk. Így célszerű, ha inkább megtanuljuk jól kezelni, és megadni testünk- nek-lelkünknek mindent, amire a feltöltődéshez szüksége lehet.
Először is lássuk el a testünket megfelelő táplálékkal!
Válasszuk a cukorban, finomított szénhidrá- tokban és zsírban szegény, hasznos tápanya- gokban ellenben gazdag táplálékokat: a zöldséget, a gyümölcsöt, a sovány húst, a tej- termékeket és a teljes kiőrlésű gabonaféléket. Persze szó sincs arról, hogy soha ne ehetnénk meg egy kevés édességet, de ez ne váljon rendszeressé. A halakban és a növényi ola- jokban levő omega-3 zsírsavak jót tesznek a szívnek és az idegrendszernek, sőt, az immun- rendszernek is. Fontos a megfelelő folyadék- fogyasztás is: a hűvös időben sem szabad elfeledkezni arról, hogy a szervezetnek leg- alább naponta két liter vízre van szüksége. Alkohollal viszont inkább ne oldjuk a feszült- séget, a szeszes italok rendszeres fogyasztá- sára nem érdemes rászokni. Kávéval, teával mértékkel serkenthetjük magunkat, naponta legfeljebb 2-3 csésze fogyjon el.
5


































































































   3   4   5   6   7