Hasznos

Könny hiánya esetén igen apró sérülések alakulhatnak ki rajta, kórokozók kerülhetnek be a szem szöveteibe és gyulladás keletkezhet. Egyes szerzők leírása alapján a lakosság 16-20%-a szenved szemszárazságban. Nők körében gyakoribb, és az életkor előrehaladtával is nő az előfordulása. Az állandó diszkomfort érzet rontja a betegek életminőségét.

Ahhoz, hogy megértsük a betegség lényegét, ismernünk kell a könny összetételét és a könnytermelés folyamatát. A könny legbelső rétegét képező mucin felelős azért, hogy a könny a szem felszínén maradjon. A szemgödör külső részén elhelyezkedő könnymirigyek a könny legnagyobb részét kitevő vizes fázist termelik. A Meibom-mirigyek pedig a párolgást akadályozó lipid fázissal egészítik ki a 3 rétegű könnyfilmet. Megkülönböztetjük a normálisan zajló alapelválasztást és a különböző ingerekre (mechanikus, kémiai, emocionális stb.) beinduló reflektorikus könnyezést. Szemszárazság esetén az alap könnyelválasztás szenved zavart. A könnynek nagyon fontos szerepe van még az oxigénszállításban és bizonyos mértékű antibakteriális hatása is van (ezek különösen a kontaktlencsét viselőknél bírnak jelentőséggel).

Mi az oka ennek a népbetegségnek?

Vagy a könnytermelés mennyisége csökken, vagy a könny összetétele változik meg, vagy pedig a könny párolgása fokozódik. Ezen folyamatokat környezeti hatások (levegő szennyezettség, légkondicionálás, alacsony páratartalom), és a számítógép használat is jelentősen befolyásolják. Monitor használatakor 12 helyett általában csak 3-4-szer pislogunk másodpercenként, ezért a könnyfilm gyorsabban felszakad. Szemészeti betegségek, beavatkozások (kontaktlencse viselés, refraktiv beavatkozások után, gyulladások, szemcsepp-kezelés, stb.) kapcsán is kialakulhat a szemszárazság, és általános betegségek (Sjögren-szindróma, cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, gyógyszerszedés, stb.) kísérő tünete is lehet.

Milyen tünetekkel jár a szemszárazság?

Leggyakrabban szemszúrást, idegentest, vagy homokérzést okoz. Sokszor paradox módon éppen a könnyezés a fő panasz. Súlyosabb esetben kipirosodás, váladékozás, fénykerülés, szemnyitási nehézség, látászavar is előfordul. A könny hiánya diszkomfort érzetet okoz a szemben.

Milyen elváltozások jöhetnek létre szemszárazság esetén?

A könny védőfunkciója károsodik, kiesik. A kötőhártya kipirosodik, súlyosabb esetben a kötőhártyán, vagy a szaruhártyán mikrosérülések keletkeznek. Mivel a könny baktériumok által okozott fertőzésekkel szembeni védőhatása is meggyengül, ezért kötőhártya-, vagy szaruhártya-gyulladás alakulhat ki.

Milyen szembetegségektől kell elkülöníteni a szemszárazságot?

Minden esetben nagyon fontos az előzmények tisztázása: érte-e sérülés a szemet, hegesztett-e, kvarcolt-e az illető? Tudja-e a beteg egy pontra lokalizálni a fájdalmat? Van-e váladékképződés és az milyen jellegű? Romlott-e a beteg látása? Szed-e rendszeresen gyógyszert a beteg? Dolgozik-e monitorral a beteg, és hány órát? Ha a szemszúrás a fő panasz, akkor ki kell zárni, hogy nincsen idegentest a szemben. A szemszárazság általában diffúz szúrást szokott okozni, vagyis a beteg nem egy pontban érez szemszúrást. Könnyfolyásnál a könnylevezető rendszer betegségét kell kizárni, szemvörösség esetén az allergiás, a vírusos és bakteriális kötőhártya-gyulladást. A szivárványhártya gyulladás és a zöldhályogos roham féloldali szemvörösséget okoz, de ezek kifejezettebb fájdalommal és jelentős látásromlással járnak. Ha a beteg vezető tünete a fényérzékenység, akkor is komolyabb szembetegségre kell gondolni.

Hogyan diagnosztizáljuk a szemszárazságot?

Fájdalmatlan vizsgáló módszerek vannak a könny mennyiségének mérésére (Schirmer teszt), a LIPCOF-redő jelenlétének vizsgálatára, a könnyfilm felszakadási idő megállapítására, a mikrosérülések kimutatására, a lipidréteg károsodásának diagnosztizálására. A szemorvosi gyakorlatban jelenleg nincs olyan adekvát vizsgáló módszer, amellyel meg tudjuk mondani, hogy melyik műkönny csepp lesz az adott beteg számára az igazán hatásos.

Hogyan kezeljük a szemszárazságot?

Hogyan kezeljük a szemszárazságot? Ha ismerjük a kiváltó okot (környezetszennyezés, számítógép használat, légkondicionálás, alacsony páratartalom), akkor ezt kell megszüntetni, elkerülni. A számítógép használat közben szünetet kell tartani, a monitort szemmagasság alá kell helyezni. Ha ezek nem megoldhatók, illetve nem elegendők, akkor rendszeresen műkönny cseppet kell használni.

Melyik műkönnycseppet használjuk?

Korábban a műkönny készítményeket benzalkonium-kloriddal (BAK) tartósították, amelynek hosszas alkalmazása károsíthatja a szaruhártya hámot és a kötőhártya kehelysejtjeit, ezáltal a könnytermelést. A benzalkonium-klorid tartalmú szereket nem lehet alkalmazni az arra allergiás esetekben és kontaktlencse viselőknél sem. A gyógyszergyártó cégek arra törekednek, hogy a szemcsepp korszerűbb konzerválószert (pl. polyquad, EDTA, cetrimid, cink-hyaluronát) tartalmazzon. A legújabb nedvesítő cseppek pedig egyáltalán nem tartalmaznak konzerválószert. Általában a műkönny készítmények a könny mucinozus rétegét hyaluronsavval vagy glycerinnel pótólják, míg más cseppek hatóanyaga a dextran. Bizonyos műkönnyek a lipid rétegen javítanak, ezáltal akadályozva annak párolgását.

A szemszárazság kezelése során az elsődleges cél a beteg panaszainak enyhítése, a szem védelme, a szemszárazság okozta szövődmények elkerülése. A műkönnycseppek nem tartalmaznak olyan anyagot, amely hozzászokást eredményezne, bátran lehet cseppenteni naponta többször is. Vény nélkül szerezhetők be a gyógyszertárakban. A szemszárazságban szenvedőknek első választásként javaslom a cink fertőtlenítő és a hialuronsav jó nedvesítő hatásával rendelkező készítményeket.

Dr. Tóth Eszter, szemész szakorvos
Bajcsy Zsilinszky Kórház, Szemészeti osztály, Budapest

Szemüveget a XIII. század óta használnak a látásélesség javítására. A modern szemüvegek már általában könnyű, vékony műanyag lencsét tartalmaznak. A fényre sötétedő lencse képes védeni a szemet a túlzott UV sugárzástól, a modern, progresszív lencse pedig lehetővé teszi, hogy viselője minden távolságban élesen lásson. Hátránya, hogy bepárásodhat, zavarhatja munkavégzés vagy sportolás közben.
Amennyiben nem szeretne szemüveget hordani, viselhet kontaktlencsét is. A fiatalok körében egyre népszerűbb ez a parányi, szemben viselhető eszköz, amely majdnem minden látásproblémához pontos korrekciót tesz lehetővé, így teljes mértében képes igazodni viselője igényeihez. Kapható rövidlátáshoz, távollátáshoz, de már az időskori látásromlást is lehet korrigálni ún. multifokális kontaktlencsével. Előnye, hogy nagyobb mozgásszabadságot biztosít, és munkavégzésnél, valamint sportolásnál is sokkal praktikusabb, mint a szemüveg. Nem párásodik, a perifériás éleslátást nem korlátozza.

Legelterjedtebbek a lágy kontaktlencsék. A fél kemény és a kemény lencséket elsősorban speciális fénytörési hibák javítására használják.
Lehet kapni egynapos, eldobható lencséket, ez esetben nincs szükség ápolófolyadékra. Ezek a lencsék kényelmesek, higiénikusak, de viszonylag drágák. Elsősorban alkalomszerű viselésre vagy sportoláshoz, úszáshoz ajánlott.
Legnépszerűbbek a kéthetes és havi lencsék, amelyeket a megadott időszak végén ki kell dobni és újra cserélni. Éjszakára a lencséket ki kell venni, és ápolófolyadékban kell tartani. A lágy lencsék általában magas víztartalmúak, jó az oxigén áteresztő képességük, kényelmesek, könnyen meg lehet szokni a viseletüket. Ebben rejlik a veszélye is. Nagyon gyakori, hogy a megadott viselési időn túl is a szemben marad, esetleg éjszaka sem veszik ki, ami fokozott kockázatot jelent.

Mindig a szem állapotához kell igazodni a kontaktlencse viselés időtartamának! Hiába lehetne a javaslat szerint akár 12-14 órán át viselni a lencsét, ha a szem állapota nem engedi meg, pl. a szaruhártya erezettsége miatt csak rövidebb ideig viselhető.
A kontaktlencse viselőknél nem csak a lencse kiválasztásakor kell szemészt, vagy optometristát felkeresni, hanem az időszakos szemészeti vizsgálat is rendívül fontos!

A kontaktlencse használata sokkal több odafigyelést igényel, mint a szemüveg viselése. A kontaktlencse behelyezését, kivételét meg kell tanulni. A kontaktlencse helytelen ápolása, szennyeződése miatt a szemben fertőzések alakulhatnak ki.
A kontaktlencse viselők körében a leggyakoribb probléma a szemszárazság.

A számítógépes munkavégzés, a légkondicionált helyiségben tartózkodás, a huzat, a szél nem tesz jót a szemnek. Csökkenhet a könnytermelés, és kialakulhatnak a szemszárazság tünetei: égő, szúró érzés, mintha homok ment volna a szembe, a szem pirossága, fáradtsága.
Ha kerüljük a dohányfüstös helyiségeket, vagy csökkentjük a huzat mértékét, illetve a légkondicionáló használatát, mérsékelhetjük a tüneteket. Rendszeres TV nézés, számítógép használatkor figyelnünk kell arra, hogy kb. 10 percenként 8-10 másodpercre lecsukjuk, pihentessük a szemeinket, így a csökkent számú pislogás okozta szemszárazság elkerülhető.

Ha ennek ellenére nem enyhülnek a panaszok, javasolt valamilyen műkönny használata.
Kontaktlencse viselőknek olyan készítmény kiválasztása javasolt, amelyik nem tartalmaz tartósítószert!
Kiválóak azok a szemcseppek, amelyeknek a fő összetevője a hialuronát, a szem és a könny nélkülözhetetlen alkotóeleme. Kimagasló vízmegkötő tulajdonságuk révén tartós védőréteget képeznek a szem felszínén, és megóvják a szemet a kiszáradástól, védik, síkosítják a felszíneket. A pislogások közötti időben hatékonyan csökkentik a könny párolgását, ezzel is segítenek megelőzni a szem kiszáradását. Előnyös, ha a szemcseppben cink is található, melynek gyulladáscsökkentő hatása régóta ismert.
Hialuronátot és cinket is tartalmazó szemcsepp a víz visszatartásával biztosítja a szemfelszín mikrokörnyezetének állandóságát. Filmet képez a szem felszínén, védőréteget alkotva a mechanikus és mikrobiológiai behatásokkal szemben. Védő funkciója megnyilvánul az UV sugárzás káros hatásának csökkentésében is.

A műkönny készítmények szükség szerinti gyakorisággal adhatók.
A kontaktlencse viselésnek lehetnek kizáró okai is, pl. a szem gyulladása, a szaruhártya jelentős ereződése, fekélye. Ezért bármilyen eltérés tapasztal, azonnal forduljon szemész szakorvoshoz!

Dr. Őri Zsolt, osztályvezető főorvos
Vaszary Kolos Kórház, Szemészeti Osztály

Van, aki csak 1-2 órát ül a monitor előtt, de sokan az egész munkaidőt a számítógép előtt töltik és akár nyolc-tíz órán keresztül is dolgoznak rajta. A fiatalok körében is igen elterjedt a számítógép használata. Már az általános iskolai tanítás is elképzelhetetlen az interneten található információk nélkül, hisz gyakori, hogy a tanulóknak egy témát önállóan vagy csoportban kell feldolgozni. Ilyenkor a szakirodalmak keresésének egyszerű módja az interneten található információk összegyűjtése. A középiskolásoknak és az egyetemistáknak pedig már elengedhetetlen „munkaeszköz” a számítógép – ezen készítik el a házi dolgozatokat. Az egyetemisták nagy része már az előadások alatt is a számítógépen jegyzetel.
Ha hozzáadjuk azt az időt, amit a fiatalok a szabadidejükben töltenek a monitor előtt ahelyett, hogy kint a szabadban sportolnának vagy kirándulnának, akár napi 8-12 órát is nézhetik a számítógép képernyőjét.

Ma már hivatalosan elismert tény, hogy a képernyő előtt végzett munka egészségkárosodást okozhat.

Kevesen gondolnak arra, hogy a számítógépen végzett munka ugyan úgy megterheli a szemet, mint a nehéz fizikai munka a testet. Mivel a monitor nézésekor erősen koncentrálunk, ennek egyik következménye, hogy a szemizmok elfáradnak. Ha lehet, akár óránként szakítsuk meg a monitor folyamatos nézését, és tornáztassuk a szemizmokat. Néhány percen keresztül váltogassuk a közelre és a távolra nézést.

A koncentrálás másik következménye, hogy elfelejtünk pislogni. A percenkénti pislogások száma akár a harmadára is csökkenhet, ami a szem kiszáradásához és a látás minőségének romlásához vezet. Ilyenkor a szem kivörösödik, égő érzés, idegentest-érzés, fájdalom, akár fejfájás is jelentkezhet.

A pislogásnak fontos biológiai szerepe van, ugyanis minden egyes pislogás egy új könnyfilm réteg elterülését teszi lehetővé, valamint eltávolítja a már használt könnyet és az esetleges szennyeződéseket a szemrésből. Amennyiben nem pislogunk elég gyakran, ez a réteg megszakadhat, vagy a normálishoz képest megváltozhat a könny összetétele.
Lényeges ezért, hogy munka közben tudatosan pislogjunk és fél-egy óránként tartsunk rövid szünetet – néhányszor lassan csukjuk be majd nyissuk ki a szemünket.

Fontos még, hogy a képernyő felső szegélye nagyjából szemmagasságban, vagy az alatt legyen, ellenkező esetben tartósan felfelé kell néznünk. Ettől – mivel tágabbra nyitjuk szemünket – növekszik a szem kiszáradásának veszélye.

Tovább rontja a helyzetet, ha a munkahelyen légkondicionáló is működik, ami még tovább szárítja a szemet.

A kontaktlencsét viselők hátrányosabb helyzetben vannak, mint akik szemüveget hordanak. A kevesebb pislogás miatt a lencsén található könnyfilm-réteg gyengül, gyorsabban jelentkeznek a szemszárazság tünetei és romlik a látás élessége is.

Nedvesítő szemcseppek használatával ezek a panaszok megelőzhetők és enyhíthetők.

Az irritált szem kialakulásának megelőzésére és kezelésére is kiválóan alkalmasak a hialuronátot tartalmazó szemcseppek. A hialuronát a szemnek és a könnynek is nélkülözhetetlen alkotóeleme, kiválóan kötődik a szem nyálkahártyához. Tartós védőréteget képez a szem felszínén, így megóvja a szemet a kiszáradástól, irritációtól. Egyedülálló gélszerű tulajdonságának köszönhetően védi, síkosítja a felszíneket, lehetővé téve a nyálkahártyák akadálymentes elmozdulását egymáson pislogás közben. A pislogások közötti időben pedig hatékonyan csökkenti a könny párolgását és ezzel megelőzi a szem kiszáradását. Előnyös, ha a szemcsepp még cinket is tartalmaz, melynek gyulladáscsökkentő hatása régóta ismert. Mindenképpen olyan szemészeti készítmény választása javasolt, amely nem tartalmaz tartósítószert, mivel a tartósítószer az arra érzékenyeknél tovább ronthatja a szem állapotát.

Ha a szeme erősen gyulladt, váladékozik, mindenképpen keressen fel szemorvost!

A szem maximálisan ki van téve a környezeti behatásoknak, hiszen a kötőhártya és a szemhéjak közvetlenül érintkeznek a külvilággal. A levegőben található szállópor apró részecskéi vagy a virágporból származó pollenek bekerülve a szembe vagy a szempillákra tapadva irritálhatják a szem nyálkahártyáit.
Ha az év egy meghatározott időszakában tapasztaljuk mindezt, és még a TV-ben, rádióban is halljuk, hogy a pollenek megemelkedtek a levegőben, megfontolandó egy allergia vizsgálat. A virágporok okozta szezonális allergiák különböző időszakokban, eltérő időtartamban és változatos panaszokkal jelentkezhetnek. Kora tavasztól a fák virágai, nyáron a különböző fű félék, míg ősszel a gyomnövények okozhatnak allergiás reakciót.
Ezeket az allergéneket gyakorlatilag lehetetlen elkerülni, hiszen mindenütt megtalálhatóak a levegőben, a szellőztetés során a lakásba is bejutnak.
Kellemetlen panaszok jelentkezhetnek akkor is, ha sokáig nézünk TV-t, vagy a számítógép előtt dolgozunk, és a koncentrálás miatt elfelejtünk pislogni. Ha nagyon szeles, huzatos környezetben tartózkodunk, vagy légkondicionált helyiségben dolgozunk, szintén előfordulhat a szem irritációja.
A vörös, viszkető szem, az égő érzés, a könnyezés megnehezítheti a munkavégzést, a mindennapi tevékenységeket.
Az erős dörzsölés tovább fokozhatja a panaszokat, még pirosabbá válhat a szem, de a könnyezés vagy a viszketés is fokozódhat. Sokan nem gondolnak rá, de a dörzsöléssel a szempillákról, a szemhéjakról további porszemek, pollen részecskék kerülhetnek be a szembe.
Mivel lehet enyhíteni, vagy akár meg is előzni ezeket a tüneteket?
Ha a pollenek okozzák a panaszainkat, próbáljunk minél kevesebb időt tölteni a szabadban. Ha kimegyünk a lakásból, sokat segíthet még a napszemüveg is. Gyakran mossunk kezet, arcot, és a szemünkhöz ne érjünk mosatlan kézzel.
A kontaktlencse viselés is előidézheti a kellemetlen panaszokat, ezért megfontolandó a szemüvegre váltás, amíg a szem piros, könnyezik, vagy viszket.

Ajánlott kerülni a szemránckrémek, szemfestékek használatát is.
Ha érzékeny a szemünk, javasolt a légkondicionáló használatának csökkentése, vagy a dohányfüstös helyiségek elkerülése. Rendszeres TV-nézés, számítógép használatakor figyeljünk arra, hogy 10-15 percenként néhány másodpercre csukjuk be a szemünket.
Amennyiben az előbbi praktikák nem vezetnek eredményre, javasolt a szemcsepp használata. Enyhébb szemtünetek esetén elegendő lehet az Ophylosa® szemcsepp alkalmazása, amely a szem védelmét és ápolását szolgálja a különböző kellemetlen hatások okozta panaszokkal szemben, melyeket a kontaktlencse-viselés, a por, a szél, a légszennyezés, a virágpor, légkondicionálás, fűtés, vakító fény, tartós TV-nézés és számítógép használat válthat ki.

Az irritált szem kezelésére kiválóan alkalmas, mert hialuronátot tartalmaz. A hialuronát a szemnek és a könnynek is nélkülözhetetlen alkotóeleme, kiválóan kötődik a szem nyálkahártyához. Tartós védőréteget képez a szem felszínén, így megóvja a szemet a kiszáradástól is. Összetételéből adódóan sűrű molekuláris hálót formál, ami szűrőként védi a szem felszínét a levegőből vagy közvetlen kontaktus útján érkező mikroorganizmusoktól. Védő funkciója megnyilvánul az UV sugárzás káros hatásának csökkentésében is. Egyedülálló gélszerű tulajdonságának köszönhetően védi, síkosítja a felszíneket, lehetővé téve a nyálkahártyák akadálymentes elmozdulását egymáson pislogás közben. A pislogások közötti időben pedig hatékonyan csökkenti a könny párolgását és ezzel megelőzi a szem kiszáradását. Mindenképpen javasolt olyan szemészeti készítmény választása, amely nem tartalmaz tartósítószert, mivel a tartósítószer az arra érzékenyeknél tovább ronthatja a szem állapotát.
Az Ophylosa® szemcsepp tartósítószer hozzáadása nélkül képes megfelelően hidratálni a szemet és védeni, síkosítani a felszíneket.
Ha a szeme erősen gyulladt, váladékozik, mindenképpen keressen fel szemorvost!

Az első, a szemfelszínt bevonó réteg a mucin réteg, melyet a kötőhártyában található kehelysejtek termelnek.
A kehelysejtek működése károsodhat bármilyen kórokozó (vírus, baktérium, gomba) okozta kötőhártya gyulladás miatt. A károsodás lehet átmeneti, vagy súlyos esetben akár végleges is. A kehelysejtek működésének visszatérése akár több hónapot, sőt néha éveket is igénybe vehet. Károsíthatja a kehelysejtek működését bármilyen sérülés, maródás, vagy égés is. A kötőhártya hegesedésével járó súlyos sérülések, gyulladások végleges szemszárazság kialakulását is eredményezhetik. A hegesedés során a kehelysejtek helyét hegszövet veszi át, ekkor már nincs remény a gyógyulásra. Ezekben az esetekben a könnyből csak a mucin tűnik el, a termelődő könny összmennyisége nem csökken, sőt, a kialakuló gyulladás miatt növekszik, és állandó könnyezés alakul ki.

A középső réteg a vizes fázis, melyet a könnymirigy termel. A könnymirigy elváltozása esetén a könny legnagyobb mennyiségét alkotó rész csökken, ilyenkor könnyezéses panasszal nem találkozunk.

Leggyakoribb ok az általános, az egész szervezetet érintő betegségek pl. a Sjögren szindróma (ekkor a nyáltermelés, az emésztő nedvek termelése is csökken), a reumás ízületi gyulladás, vagy az autoimmun betegségek. De károsodhat a könnytermelés gyógyszerek mellékhatása miatt is (antihistaminok, beta-blokkolók, fogamzásgátlók), illetve a hormon háztartás változásakor (menopauza-változó kor) is.
A rendszeres, mértéktelen dohányzás, illetve dohányfüsttel telített helységben tartózkodás is károsíthatja a könnymirigy könnytermelését. Az öregedéssel párhuzamosan a könnymirigy műkődése is fokozatosan romlik, 40 éves kor felett és a nőknél egyre gyakoribb ez a betegség.
A könny harmadik, lipid rétegének mennyisége is csökkenhet. Ennek oka leggyakrabban a szemhéjszél gyulladása, illetve a szemhéjszéli Meibom és Zeiss mirigyek kóros működése lehet. Ezekben az esetekben a csökkent lipid mennyiség fokozott párolgást eredményez. Ennek következtében gyulladás, fokozott könnytermelés, könnyezés alakul ki. De az alap betegség gyógyítása nélkül a könnyezés a problémát nem tudja megoldani.
A szemszárazság azokban az esetekben is kialakulhat, amikor fokozott könnyvesztés jelenik meg.
Ennek oka lehet a szemhéj zárását lehetetlenné tevő betegség, pl. izombénulás (arcideg-bénulás, stroke), forró, vagy nagyon szeles, huzatos környezet, állandó légkondicionált helységben tartózkodás. Fokozott könnyvesztést eredményez a pislogás számának csökkenése (pl. TV nézéskor, monitorral történő munkavégzéskor).

Természetesen a szemszárazság kialakulásának számos egyéb oka is lehet, mint pl. súlyos általános betegségek (hepatitis C, HIV fertőzés, cukorbetegség, rosszindulatú daganatok), illetve az ezek kezelésére használt gyógyszerek, kezelések (pl. sugárterápia).
Szemszárazság gyakori a zöldhályogos betegek esetében is, illetve az ennek kezelésére használt szemcseppek is száraz szeműséget okozhatnak.
Száraz-szem tüneteket okozhat bármelyik tartósítószert tartalmazó szemcsepp használata, a szemészeti műtét, illetve némely szembetegség (kúszóhályog, szemhéj betegség) is.

A száraz szem kezelésének fő célja a panaszok csökkentése, az életminőség javítása.
Milyen készítmények alkalmasak a szemszárazság kezelésére?
A száraz szem tüneteinek enyhítésére az olyan szemcsepp a legelőnyösebb, amely tartósítószer nélkül képes megfelelő mértékben hidratálni a szemet, védeni, síkosítani a felszíneket, hatékonyan csökkenteni a könny párolgását, ezzel megelőzve a szem kiszáradását.
Mindezeknek a követelményeknek kiválóan megfelel az a szemcsepp, melynek fő összetevője a hialuronát, a szem és a könny nélkülözhetetlen alkotóeleme. Kimagasló vízmegkötő tulajdonsága révén tartós védőréteget képez a szem felszínén, és megóvja a szemet a kiszáradástól. Egyedülálló gélszerű tulajdonságának köszönhetően védi, síkosítja a felszíneket, lehetővé téve a nyálkahártyák akadálymentes elmozdulását egymáson pislogás közben. A pislogások közötti időben pedig hatékonyan csökkenti a könny párolgását, ezzel is segít megelőzni a szem kiszáradását.

Előnyös, ha a szemcseppben található cink is, melynek gyulladáscsökkentő hatása régóta ismert.
A következő Richter Patika kiadványban a száraz szem kezeléséről olvashatnak.